Ma hazafelé az jutott az eszembe, hogy miért nem kapnak fizetést a háztartásbeliek? Szándékosan nem háziassszonyokat vagy "háziférfiakat" írtam, hiszen a gender korában élünk. Magyar nyelvben nincs is gond ezzel. Bár a "háziférfiak"-tól már valóban csak egy semmiség választja el a házibarát-ot. De ezen a pajzán vonalon majd máskor indulok el...
Vissza az alapgondolathoz: fizetsz a takarítónődnek, a villanyszerelődnek, a bébiszitterednek és és ha olyan mákod van, hogy telik rá, a szobalányodnak is. Ám ha mindezeket a munkákat saját magad végzed el, nem hogy társadalmi elismerést nem kapsz - mert nem boldogítod a keresők és egyúttal adózók nem túl lekes táborát - hanem még a zsebed is üres marad.
Az ezen való töprengésem onnan indult, hogy kedden beszélgettem R.-rel a török (?) lánnyal az egyetemi csoportból. Illtve ő beszélt hozzám, hogy teljesen pontos legyek. Hogy melyik irányban képzem magam tovább, mi érdekel, mert ő így meg úgy... Majd elhagyta a száját ez a mondat: "Nekem nem kell eldöntenem melyik irányba megyek, addig tanulok, amíg akarok, hiszen nem fogok sose dolgozni."
Szegény, azt hiszem nem tudatosult benne, hogy mit mondott, hol és kinek. Én, mint európai kultúrában felnőtt nő, nehezen viselem ha az egyetemet valaki időtöltésként végzi. Lehet hogy "Vilma professzorasszony" és a csíkos könyvek tehetnek róla:) Mindemellett érzem, hogy az okfejtésem sántít.... lásd lent.
A tény, hogy a tudása úgymond kárba fog veszni, hiszen sem továbbadni, sem használni nem fogja, R.-t láthatóan nem zavarta, sőt vidáman ecsetelte (volna), hogy neki milyen jó. Tette mindezt egy olyan országban, ahol ingyenes a felsőoktatás - értsd: a keresők adójából finanszírozott.
Szóval rendesen felmérgesített...
Aztán elkezdtem gondolkozni. Hiszen a tanuláshoz, felsőfokú végzettséghez neki is megvan a joga. Eddig rendben. Ha otthon marad, nem jelenti azt, hogy nem dolgozik. Aki egyszer is vigyázott már gyerekekre vagy takarította a lakását, annak ezt nem kell magyarázni. Hogy az utóbbihoz nincs szükség az előbbire, vagy legalábbis nem ennyire magas szinten? Hogy én bezzeg tanulok és dolgozom/tam egyszerre mégse jutok támogatáshoz? De én az adómból, amit a keresetemből a sírig fognak vonni, támogatom az ingyenes felsőoktatást? Ez zavarna?
DE miért nem fordítjuk meg a kérdést? Eltekintve attól, hogy minőségellenőrzés gondokat okozhatna, miért nem kapnak a háztartásbeliek az elvégzett munkájuk után fizetést?
